HOZZÁVALÓK
7 tojássárgája,
30 dkg cukor,
5 dkg zsemlemorzsa,
0,5 dl pálinka,
12 dkg nagyon apróra tört (vagy őrölt) mandula,
12 dkg nagyon apróra tört (vagy őrölt) mogyoró,
22 dkg sárgarépa (nem túl lédús),
5 dkg liszt,
0,5 kávéskanál őrölt fahéj,
0,5 kávéskanál szegfűszeg,
1 kávéskanál sütőpor,
1 citrom és narancs reszelt héja.
A TETEJÉRE
20 dkg porcukor,
3 kiskanál pálinka,
3 evőkanál citromlé
8-10 főre
elkészítési idő:
70 perc
nehézségi fok:
⭐⭐⭐
Répatorta Hegykőről
húsvétra
ELKÉSZÍTÉS MÓDJA, MENETE
A pálinkába áztassuk be a zsemlemorzsát, majd tegyük félre. Egy tálba keverjük össze a mandulát, a mogyorót, a lereszelt sárgarépát, a lisztet, majd adjuk hozzá az őrölt fahéjat, a szegfűszeget, a sütőport, illetve a citrom és a narancs reszelt héját. A 7 tojássárgáját cukorral keverjük habosra. Egy nagyobb tálban az 5 tojásfehérjét verjük kemény habbá. Keverjük össze az eddig felsorolt hozzávalókat, amelyhez végül óvatosan adjuk hozzá a kemény tojásfehérje habot is. Sütőpapírral bélelt tortaformában, 170 0C-ra előmelegített sütőben kb. 40 perc alatt készre sütjük, amelyet tűpróbával ellenőrizhetünk is. Miután kihűlt, a tetejére porcukorból, pálinkából, és a citromléből készítsünk édes mázat. Az oldalát tetszőlegesen díszíthetjük pirított reszelt mandulával, mogyoróval vagy pisztáciával.
a tortakészítés eredete…
A tortákat a történetírók szerint Nagy Sándornak köszönhetjük. Eme hadvezér a híres szúzai mennyegző alkalmával, kr.e. 324-ben tortákat süttetett több ezernyi frigyre lépő katonájának. A perzsa nőkkel kötött házasságok többsége válással végződött, de a tortakészítés hagyománya szerencsére megmaradt.
Vízkeresztre nemcsak a téli ünnepektől való búcsú jellemző, hanem a tortakészítés is, mely a népi hagyományban szintén él: ezen a napon sütötték a vízkereszttortát, ami valójában egy egyszerű kalács, melynek tésztájába egy szem babot sütöttek. A kész sütemény elfogyasztása közben, akihez a babszem került, azzal egy napig királyként kellett bánni.
történet
Híres torták
A Sacher család hírnevét az a falatnyi torta alapozta meg, amelyet Metternich kancellár kóstolt meg egy vacsorán 1832-ben. A nyomban híressé vált édességgel egy fiatal kukta, Franz Sacher lepte meg a vendégsereget. A tehetséggel és ambícióval megáldott Franz Sacher hamar elindult a karrier útján, egy időben a pesti Kaszinó konyháját is bérelte. Bécsben aztán a tortán kívül mást is kínált: metélőhagymamártással meg tormával tálalt tányérhússal, azaz főtt marhafartővel vette le a lábáról a vendégeket.
A grillázstorta hagyománya Mátyás király korába nyúlik vissza az esküvők elengedhetetlen kelléke volt. A cukor és a dió a gazdagságot szimbolizálta. Hazánkban a legtöbb településen ezzel a tortával fejeződik be a menyecske tánc. Az ifjú férj egy határozott ráütéssel töri darabokra a tortát, így amíg a násznép a torta elfogyasztásával bíbelődik, ő felkapva asszonykáját és a pénzes bödönt, együtt elvonulnak pénzt számolni.
A dobostorta hungarikum, megalkotója Dobos C. József (1847–1924) híres pesti cukrászmester volt. Amikor 1884-ben elkészítette a róla elnevezett édességet, célja az volt, hogy olyan tortát készítsen, amely a kor kissé elmaradott hűtési technikái mellett is hosszú ideig fogyasztható és élvezhető marad. A tortát 1884-ben alkotta első alkalommal, 1885-ben, az első Budapesti Országos Általános Kiállításon mutatta be a nagyközönségnek. Kóstolói között ott volt Erzsébet királyné és I. Ferenc József is. Kitűnt közülük egyszerű eleganciájával, másik titka pedig a vajkrém volt, amelyet akkoriban még nem ismertek, a torták főzött krémekkel, tejszínhabbal készültek. Mind a csokoládés vajkrém, mind a tészta masszája Dobos találmánya volt. A hagyomány szerint az édes vajkrémre a vajat köpülő fiú tévedése vezette rá, aki só helyett cukrot tett a köpülő edénybe. A cukrászmester az „elrontott” vajból alkotta meg híres művét.
