HOZZÁVALÓK

10 db tojás,
55 dkg cukor,
25 dkg ráma,
25 dkg liszt,
2 ek. sütőpor,
40 dkg mák.

8 főre

elkészítési idő:
50 perc

nehézségi fok: 
⭐⭐⭐

habos mákos

a karácsonyi menübe

ELKÉSZÍTÉS MÓDJA, MENETE

10 db tojássárgáját 25 dkg cukorral, és 25 dkg rámával jól kikeverünk, majd hozzáadjuk a 25 dkg lisztet és a 2 kanál sütőport is. Ha elkészült, helyezzük a tepsibe. 10 db tojásfehérjét 30dkg cukorral verjük keményre, majd keverjük bele a 40 dkg darált mákot (dió is lehet). A tésztával kibélelt tepsit 180 0C-ra előmelegített sütőben 10 percig sütjük, ezután tegyük csak rá a tojáshabot, és miután gondosan és óvatosan elsimítottuk, tegyük vissza a sütőbe további 15-20 percre, míg készre nem sül. Miután kihűlt, ízlésesen szeleteljük fel, és porcukorral meghintve tálaljuk.

Krampuszjárás

Peresztegen a 80-as évekig szokás volt, hogy Szent Miklós napjának előestéjén, december 5-én a nagyobb fiúk krampusznak öltözve járták a falut, a kisgyerekes és lányos házakhoz betértek, és rettenetes öltözékükkel, lánccsörgéssel rémisztgették, akit lehetett. Karácsonyi éneklés Sopronszécsenyben a mai napig él a hagyomány, hogy Szenteste a fiatalok járják a falut, és minden háznál elénekelnek egy hagyományos karácsonyi dalt. Régen csak az általános iskolából kimaradt, de még meg nem házasodott fiúk-lányok mehettek, ma már inkább a fiatalabbak tartják ezt a szokást.

történet

Karácsony

 

 

A népi és vallási hagyomány szerint a húsvét után a második legnagyobb ünnep a karácsony volt. Különleges ételek és szokások, hiedelmek tartoztak mind a Szenteste, mind az azt megelőző Advent idejére. Az adventi időszakban a legelterjedtebb népszokás december 13-ra, Luca névnapjára esett. Ekkor kezdték el faragni a Luca-széket, amely ha elkészült karácsonyra és felálltak rá az éjféli misén, megláthatták a boszorkányokat. Utána a széket el kellett égetni, hogy a boszorkány meg ne tudja, hogy felismerték. Szintén ezen a napon volt a kotyolás, ami egyfajta termékenységi varázslás volt: a hiedelem szerint amennyiben a kotyolást végző fiatal fiúkat nem engedte be a gazda, akkor a tyúkok nem tojtak utána. Szintén ezen a napon próbálták a leányok kifürkészni jövendőbelijük nevét. Különböző praktikákat vetettek be, például gombócokat főztek, amikbe cédulákat rejtettek el (mindegyiken egy-egy férfinévvel), majd amelyik gombóc először feljött a felforrt víz tetejére, az abban található nevű ember lesz a férje.

A Megváltó születésének napját, illetve az azt megelőző éjszakát különleges napnak tartották. A profán természetű cselekedetek is különleges jelentéssel bírtak aznap, így minden cselekedetükre oda kellett figyelni az embereknek. A karácsonyi vacsorát nem csupán a különleges ételek és sütemények tették különlegessé, de az étkezési rítusok is, a terítéstől kezdve a maradék elhelyezéséig. A karácsonyi vacsorán sem az asszonynak, sem az urának nem szabadott felállni az asztaltól, mivel az az állatai elvesztését jelentette volna. A kezüket sem pihentethették az asztalon, mert az betegséget jelentett a hagyomány szerint. A különböző ételeknek megvolt a maguk varázslatos szerepük, mit miért kellett fogyasztani: almát a termékenységért, diót a bölcsességért, fokhagymát az egészségért. A megmaradt étel egy részét az állatoknak adták, ugyanis úgy vélték, ha ilyenkor bőséges és finom ételt kapnak, úgy később belőlük is ugyanilyen finom falat válhat. Karácsony napján, vagy másnapján a regölés volt a legelterjedtebb népszokás. A regölést férfiak végezték, ami egyfajta termékenységi varázslás volt, amelyet a házigazda beleegyezésével az otthonában végeztek el, jó egészséget és bőséget ígérve a következő esztendőre.