- Desszertek
- Főételek
- Balfi csukagombóc paprikamártással
- Csíkos káposzta
- Csirkés töltött cukkini
- Esterházy-rostélyos szeletek
- Grillezett kecskesajt fertőhomoki zöld dió kompóttal
- Hústekercs sertésből
- Libacomb pálinkában birsalmás káposztával, szalvétagombóccal
- Paradicsomos kerékrépa főzelék rozmaringos bivalypogácsával
- Répcementi rakott krumpli
- Sertéshúsos resztelt máj soproni kékfrankossal
- Sonkás palacsinta
- Szürkemarha pörkölt ágfalvi babsterccel
- Töltött fürj
- Tűzdelt szarvascomb pirított erdei gombákkal, feketeszedres kukoricamáléval
- Levesek, előételek
- Szezonális ételek
HOZZÁVALÓK
0,7 l Soproni Kékfrankos,
15 dkg kristálycukor,
0,5 dkg szárított Erdei szagosmüge,
0,5 dkg szárított vargánya,
2,5 dkg zselésítő
0,7 liter
elkészítési idő:
30 perc + hűtés
nehézségi fok:
Kékfrankos lekvár
ELKÉSZÍTÉS MÓDJA, MENETE
Öntsük egy edénybe a Kékfrankost, adjuk hozzá a fűszereket, a cukrot és a szárított gombát, majd lassú forralás mellett készítünk belőle forralt bort anélkül, hogy vizet adnánk hozzá. Később így a lekvárunk igazán intenzív ízű lesz! Ha elkészült, adjuk hozzá a zselésítőt, majd ismét forraljuk fel, szűrjük le, és kis pihentetést követően még melegen töltsük üvegekbe.
Megjegyzés
Ajánljuk marhából és vadhúsból készült ételekhez. Készítsék el, ha finom kacsapecsenyét sütnek, de megpróbálhatják egyes desszertek mellé is. Kísérletezzenek további fűszerek hozzáadásával is, mint borókabogyó, szegfűszeg, ánizs vagy gyömbér, ezektől az ízektől a végeredmény még különlegesebb lesz.
A kékfrankos legendája
A legenda úgy tartja, hogy amikor Napóleon serege áthaladt a városon, tetemes mennyiségű vörösbort fogyasztott. Napóleon katonái 1809-ben foglalták el Sopront, és közel fél esztendeig tartották megszállásuk alatt a várost. A helyi szőlősgazdák és kocsmárosok hamar felismerték, hogy a katonák kétféle pénzzel rendelkeznek, egy fehér színű, „háborús” pénzzel és egy „kék” színűvel, mely a régi időkből származott és értékesebb volt. A gazdák a legjobb boraikat csak a kék színű pénzért voltak hajlandóak kimérni és fizetéskor csupán annyit mondtak: kék frankot![1]
[1] forrás: A fejezet szövegeinek elkészítésében Horváth Ferenc: Különc borvidék – Sopron, a kékfrankos fővárosa c. könyvét használtuk elsődleges forrásként.
történet
soproni borvidék
A kékfrankos szóból a „kék”, egyértelműen a szőlő színére utal, amit a gazdák a fehéres-sárgás szőlőfürtök után liláskéknek láttak, így könnyen megjegyezhették milyen szőlőről beszélnek. A „frank” a szőlő fajtájára utal, amit a frank uralkodó, Nagy Károly telepített, felváltva a korábbi „Hun” szőlőfajtákat a birodalmában. A „hun” szőlőfajták kiűzése szimbolikus volt az avarok leverése után.
A soproni történelmi borvidék Magyarország 22 borvidéke közül a kisebbek közé tartozik, az Alpok nyúlványai és a Fertő tó ölelésében elhelyezkedő, 1533 hektáros borvidék sajátossága, hogy a vízfelület tükörként erősíti fel a napfény melegítő, érlelő hatását és a tó párolgásával együtt kedvező klímát biztosít. Ehhez társul a talaj szerkezete, amely löszben, csillámpalában, illetve agyagban és mészben gazdag (mind a kontinentális, mind a szubmediterrán klíma érvényesül a 18 kilométer átmérőjű körzetben). A soproni borvidéken található az ország legnagyobb kékfrankos ültetvénye, 1136 hektáron. A borvidék különcsége megmutatkozik abban is, hogy különböző okok miatt a pincéket a városi házak alatt építették fel, s nem a szőlőkben. Másik különlegessége, hogy borászaink tudnak savakban, ropogós és illatos reduktív borokat készíteni, a Fertő partján nagyértékű vörösborokat, de lehetőség nyílik kései szüretelésű, aszú jellegű borok készítésére is.
A borvidék legismertebb szőlőfajtái a következők: zöld veltelini, chardonnay, sauvignon blanc, Irsai Olivér, királyleányka, zenit, tramini, korai piros veltelini, kékfrankos, zweigelt, cabernet sauvignon, merlot, pinot noir, és a shiraz.