HOZZÁVALÓK
6 tojás,
10 dkg porcukor,
10 dkg kukoricaliszt,
1 citrom reszelt héja,
5 dkg darált mandula,
2-3 dkg durvára aprított mandula,
kevés vaj.
8-10 főre
elkészítési idő:
1 óra
nehézségi fok:
⭐⭐
Karmelita torta
ELKÉSZÍTÉS MÓDJA, MENETE
Válasszuk szét a tojásokat, majd a három tojásfehérjét verjük kemény habbá. Egy másik tálban a hat tojássárgáját a cukorral szintén keverjük habosra. Óvatosan forgassuk bele a sárgájába a tojásfehérjét, adjuk hozzá a kukoricalisztet, a citromhéjat, és a darált mandulát. Egy 20-25 cm-es tortaformát kenjük ki vajjal, öntsük bele a masszát.
A tetejét szórjuk meg a durvára vágott mandulával, majd közepes hőmérsékleten előmelegített sütőben (180 0C) 35-40 perc alatt süssük készre, amelyet tűpróbával ellenőrizhetünk. A sütőből kivéve a sütemény tetejét szórjuk meg porcukorral. Fogyasszuk házi lekvárral, vanília öntettel, tejszínhabbal, szezonális gyümölcsökkel vagy fagylalttal.
Szalonélet
A polgári szalonokban a vendégseregnek a hagyományos sütemények és ételek mellett különlegességeket is fel kellett szolgálni. Ekkor jelent meg a nagyobb üzletekben elérhető áron a szaloncukor. Ezt az eredetileg francia recepten alapuló édességet eleinte külön kis ezüst vagy fémtálkákon tálalták. Viszonylag hamar került fel a fára díszítő elemként is – köszönhetően a színes és érdekes csomagolásának – ezzel új hagyományt teremtve. A vásárokban olyan különleges édességeket fogyaszthattak, mint a medvecukor, vagy a mézeskalács.
történet
A Karmelita rend
A „termékeny föld” fogalmat a Szentírás héberül a „kármel” szóval fejezi ki. A Kármel azonban nem csak egy fogalmat, hanem egy földrajzi helyet is jelöl a Bibliában. Amikor a XII. század végén, a keresztes háborúk idején, latin szertartású remeték telepedtek le a Kármel-hegység egyik völgyének odúiban, a hely magányán és szépségén túl ebben a két bibliai személyben találtak életük számára olyan – a hely szelleméből fakadó – közös ideált, amely az Isten utáni vágyukat táplálta és fenntartotta. Ezek a remeték voltak a mai kármeliták elődei.
A karmelita rendről az első történeti hitelességű adat Nagy Lajos korára esik. Nagy Lajos édesanyjának (Anjou dinasztia) kármeliták voltak a gyóntatói, és a király letelepítette a rendet. XI. Gergely pápa levele, mely a rendház alapítását elrendelte, 1372. július 28-án kelt.
1892-ben Eszterházy Móricz adományából megalakult a sopronbánfalvai nővérkolostor, a megyéspüspök joghatósága alatt, így évszázados világi használat után újra szerzetesi közösség költözik az épület falai közé, a szigorú szabályok szerint élő sarutlan karmelita apácák zárdája lesz. 1950-ben a karmelita kolostort a kommunista hatalom bezáratja, megyei szociális otthonként hasznosítják. 1990 után a karmeliták visszakapják az épületet, de hamarosan úgy ítélik meg, hogy abban a rendi élet folytatására nincs lehetőségük. 2004-ben Kovács Gábor, a KOGART alapítója megvásárolja a kolostort a karmelitáktól. 2009-10-ben Kovács Gábor érdekeltsége, a Nistema Kft. az EGT Finanszírozási Mechanizmus (norvég alap) részbeni támogatásával felújítja az épületet. Legújabb formájában a szellemiség megannyi típusára nyitott, non-profit elvonulási központ, valamint szabadon foglalható szálláshely, amely konkrét vallástól, hittől, világnézettől függetlenül – de egyben a hely szellemiségét továbbörökítve – várja vendégeit. Az építészeti és vallástörténeti látnivalókban egyaránt gazdag, újonnan restaurált épületegyüttes most nyitva áll a pihenni vágyók számára.
