történet

Tündérkert mozgalom

Tudta, hogy Tündérkert-Magyarország néven elindult egy mozgalom, amelynek célja a Kárpát-medencei szőlő- és gyümölcsfajta kincs fölmérése, összegyűjtése, gyarapítása és megőrzése az utókor számára? Kovács Gyula erdész hozta létre az immár 1600 régi Kárpát-medencei fajtát magába foglaló gyűjteményt, majd Szarvas József színész és Ambrus Lajos író részvételével megalapították a mozgalmat. Az 1600 fajta csak töredéke lehet annak a mennyiségnek, ami a Kárpát-medencében (talán még) fellelhető, megmentésüket tekintve az utolsó órában járunk. Ma már a Kárpát-medence minden térségében létrehozták a Tündérkerteket, ezekből már közel száz található. A mozgalom az utókornak felbecsülhetetlen értéket és tudást ad át, a „gyümölcsészet” és a néprajzi hagyományok megőrzése együttes feladat.

Tájfajtáinkhoz népszokások, dalok, receptek kapcsolódnak, ezeknek megőrzése jótékony hatást gyakorolnak a helyi közösségekre is. Mostanra szerte az országban és a Kárpát-medencében tudják, hogy a citromalma, a selyemalma, a darualma, a batul vagy a pónyik nem mesebeli gyümölcsök, hanem régi magyar tájfajták.

Fertődön a Larus Kft. hozott létre tündérkertet, amelyben 20-30 őshonos gyümölcsfa csemete található, köztük a batul és a pónyik fajták is. A pónyik alma fája erősen nő, bőven terem, nem igényes, hűvös vidéken, kötött, nyirkos talajon díszlik a legszebben. Közepesen nagy, lapított, sárgásfehér húsú, savanykás gyümölcse novemberre érik meg, s februárig eltartható. A Batul kiváló téli alma, azt mondták róla, hogy úgy nő, mint erdőben a fa, jóformán alig kell gondozni. Ráadásul rendszeresen és bőven terem. Sajnos a térségünkben a legtöbb területen már kivágták az ősi gyümölcsfajtákat, ezért Németh József Zalából hozatott utánpótlást. A környéken már csak a Rábaközben, és a soproni Lővérekben lehet alma-, körte-, és egy kevés szilvahajtást találni.