
- Desszertek
- Főételek
- Balfi csukagombóc paprikamártással
- Csíkos káposzta
- Csirkés töltött cukkini
- Esterházy-rostélyos szeletek
- Grillezett kecskesajt fertőhomoki zöld dió kompóttal
- Hústekercs sertésből
- Libacomb pálinkában birsalmás káposztával, szalvétagombóccal
- Paradicsomos kerékrépa főzelék rozmaringos bivalypogácsával
- Répcementi rakott krumpli
- Sertéshúsos resztelt máj soproni kékfrankossal
- Sonkás palacsinta
- Szürkemarha pörkölt ágfalvi babsterccel
- Töltött fürj
- Tűzdelt szarvascomb pirított erdei gombákkal, feketeszedres kukoricamáléval
- Levesek, előételek
- Szezonális ételek
HOZZÁVALÓK
A TÉSZTÁHOZ
40 dkg finomliszt,
4 db tojás,
1 csipet só,
0,6 l hideg tej,
15 dkg olvasztott vaj.
A TÖLTELÉKHEZ
1 kg sertés csülök,
7 dl tejföl,
4 tojás.

8 FŐRE
ELKÉSZÍTÉSI IDŐ:
60 PERC
NEHÉZSÉGI FOK:
⭐⭐⭐
sonkás palacsinta
sváb menü
nemzetiségeink receptjei

ELKÉSZÍTÉS MÓDJA, MENETE

A megfelelő hozzávalókból palacsintamasszát készítünk, majd 1 órára hűtőben pihentetjük. Ez idő alatt elkészítjük a tölteléket: a borókabogyóval, hagymával, fokhagymával, babérlevéllel, fekete borssal ízesített főzőlében megfőzzük a csülköt. Miután elkészült, a bőre nélkül ledaráljuk, tejföllel és a tojásokkal simára keverjük, ízlés szerint sózzuk, fűszerezzük a tölteléket. A megsütött palacsintáknak közepére tegyünk 1-1 evőkanálnyi hústölteléket, és a két oldalát behajtva csavarjuk fel úgy, hogy zárt hengereket kapjunk. A töltött palacsintákat hagyományos módon panírozzuk, és forró zsiradékban aranysárgára sütjük. Tálaljuk házi krumplisalátával.

A sváb betelepítés
A sváb elnevezés egy adott német nyelvjárásra és népcsoportra utalt, azonban a magyar nyelv egységesen kezdte el az összes német nemzetiségűre használni ezt a kifejezést. A német ajkú lakosság több hullámban érkezett erre a területre. Szent István uralkodásának kezdetével már rengeteg német érkezett. A lovagok, katonák, és klerikusok mellett hospesek („telepes”) is érkeztek a Magyar királyságba, akik hozták magukkal a hagyományaikat, népszokásaikat, és azokat az „új” technológiákat, amiket a „fejlett” Nyugat már használt, a magyar népnek azonban el kellett őket még sajátítania. A svábok legnagyobb hulláma a 17-18. században érkezett, amikor a török uralom alól felszabadult és teljesen elnéptelenedett területeket kellett betelepíteni. I. Lipót 1689-ben hozta azt a rendeletét, ami német ajkú telepeseket rendelt az ország területére. Leginkább Bajorországból érkeztek, azonban jelentős tömegben érkeztek a pfalzi és a hesseni tartományokból is.
történet
A németség kitelepítése
Magyarországon a potsdami egyezmény XIII. cikkelyének végrehajtásával valósult meg a német lakosság kitelepítése, a hazai németek kollektív bűnösségének kimondása által. Fehér István történész becslésen alapuló adata szerint Magyarországon 1945-ben mintegy 380 ezer német nemzetiségi élhetett. A kitelepítés lebonyolítására felállított Népgondozó Hivatal adatai szerint a magyar kormány 1946 és 1948 között legalább 185 ezer német nemzetiségit fosztott meg állampolgárságától, valamint teljes ingó és ingatlan vagyonától, s telepített ki az éhező és romokban heverő Németországba. 1946 és 1947 közt kb. 135 ezer főt az USA által megszállt övezetbe, majd 1948 végéig még kb. 50 ezer főt a Szovjetunió által megszállt övezetbe. Tóth Ágnes történész adatai szerint összesen mintegy 248 600 kataszter hold föld került a magyarországi németektől a magyar állam tulajdonába.
Krisch András levéltáros a „Soproni németek kitelepítése” c. művében több érdekességet is megfogalmaz: 1. „Az érintettek, a soproni németek soha nem voltak „svábok”. Sopron és környéke ugyanis a zárt német nyelvterület keleti széle. Nincs összefüggésben a németeknek az oszmán-török utáni betelepítésével. Sopronba és vidékére a 13–14. századtól kezdve több hullámban érkeztek németek, elsősorban a szomszédos osztrák, cseh és délnémet területekről.” 2. „Sopron volt a Trianon utáni Magyarország legnagyobb német többségű városa.” 3. „1946. április 27-e és május 16-a közt kitelepítő vonatokkal Németország USA által megszállt övezetébe szállították az akkor mintegy 32 ezres Sopron város lakosságának több mint 20%-át.”
A kitelepítések nemcsak Sopron városát érintették, ennél jelentősen nagyobb arányban a környékbeli kisebb településeket, pl. Ágfalvát, Fertőrákost, Harkát. Utóbbi településen 1946-ot követően a lakosságszám 16 főre csökkent..