HOZZÁVALÓK
50 dkg liszt,
2 tojás,
csipet só,
3 evőkanál tejföl,
1 kanál rum,
fél citrom leve.
10-12 főre
elkészítési idő:
1 óra
nehézségi fok:
⭐⭐
Kövesdi forgácsfánk
ELKÉSZÍTÉS MÓDJA, MENETE
A hozzávalókat alaposan összedolgozzuk. Ha a tésztánk már szép sima és hólyagos, takarjuk le, és pihentessük fél órát. Rövid átgyúrás után a meglisztezett deszkánkon nyújtsuk ki 1-2 mm vékonyra. Derelyevágóval (népi nevén a cifra pacó metélővel) 5×10 cm-es lapokat vágunk, amelyeket középen többször „behasítunk”. A behasított tésztát ügyesen húzzuk át a lyukakon keresztül. Forró olajban süssük meg mindkét oldalát, és miután elkészült, még melegen szórjuk meg vaníliás porcukorral.
A farsangi ünnepek
A farsangi ünnepek a tél temetését, a tavasz közeledtét jelzik, s számtalan hagyomány kötődik ehhez az időszakhoz. Bár ezt ma már kevesen tudják, eredetileg pogány ünnep volt. Őshazája Olaszország, ahol a kereszténység megjelenésével igyekeztek kiirtani ezt a vidám ünnepet. Az egyház leginkább a hangos mulatságokat, az illetlen vicceket, s az ehhez kapcsolódó mértéktelenséget ítélte el, mivel azonban minden igyekezetük ellenére az ünnepet nem sikerült betiltani, felruházták a kereszténység elemeivel.
Farsang ünnepe vízkereszt után veszi kezdetét, s egészen hamvazó szerdáig tart. Vízkereszt ünnepén a Három király alázatát ünnepelték, házról házra jártak a királyoknak utat mutató csillaggal- ez a népszokás azonban már csak a múlt emléke. Ma már számtalan hagyomány és népszokás keveredéséből áll egy-egy ünnep, minden régióban másként ünneplik a tél elmúltát, s a termékeny tavaszi időszak kezdetét. Itáliában évszázadokkal ezelőtt ünneppé nyilvánították húshagyó keddet. Az olasz művészek szebbnél szebb maszkokat és báli ruhákat készítettek, melyek a mai napig elengedhetetlen kellékei a nagy felvonulásoknak, báloknak. De nem csak a királyi udvarokban volt vigasság farsang idején. Az egyszerű emberek is különböző játékokkal, ártalmatlan harci játékokkal és persze ivással ütötték el az időt.
történet
Farsangi szokások, babonák
Farsangi babonák: Egyes népek különleges barázdákkal szántották földjeiket, hogy az új évben bő termésben, és gazdag gyermekáldásban legyen részük. Sok helyen a hajadon lányokkal tuskót húzattak. Farsang mindenütt a bálok, az önfeledt mulatságok ideje. A bálozók elbúcsúztatják a telet.
Farsangi szokások: A farsanghoz fűződő szokások a vígasság utolsó napjaira, farsangvasárnapra, farsanghétfőre, húshagyókeddre, az ún. „farsangfarkára” összpontosulnak. Ezeken a napokon a felszabadult mókázásé volt a főszerep, vagy ahogyan egyesek mondták ez volt a „fordított világ” napjai. Ezt mutatták a zártkörű kocsmai asszonymulatságok, a farsangi paródiák, a farsangi álesküvők. Ismert volt még a szerdát követő csonkacsütörtök elnevezés, mely onnan ered, hogy ezen a napon még el lehetett fogyasztani a maradékot. Innen ered a mondás: „Inkább a has fakadjon, mintsem az étel maradjon”. A farsangi hagyományok közé tartozik a busójárás is, ilyenkor hamut szórnak szét a házak udvarán, hogy távol tartsák az ártó szellemeket. Egyes bálokon koporsót temetnek, máshol az udvaron szalmabábut égetnek, ezzel elüldözve a telet, hogy helyet adjon a tavasznak.
A farsang jellegzetes étele a fánk, ami osztrák eredetű. A fánknak mágikus erőt tulajdonítottak. Ismert a szalagos fánk, ez az eredeti farsangi fánk, továbbá a rózsafánk, vagy más néven csöröge és a cseh fánk, más néven talkedli vagy kőttes fánk. Egy Krapfen nevű pék özvegye a sütemény kitalálója. Egy alkalommal a türelmetlenkedő vevők közé akart vágni egy darabka tésztát, de az célt tévesztett és a forró olajba pottyant. Ott szép aranysárgára sült, így a véletlen jóvoltából megszületett az első fánk!
Purim, a „zsidó farsang”. Ezen a napon a héber Bibliából Eszter könyvéből olvassák fel az oda illő fejezetet. Az ajándékozás mellett különleges ételek készítése és jelmezbe bújással is emlékeznek az eseményekre. A Purim mindig négy héttel Pesach, azaz pünkösd előtt van, tehát mozgó ünnepnapról van szó.
