HOZZÁVALÓK
2-2,5 kg- sonka,
2 vöröshagyma ,
2 dl száraz fehérbor,
6 gerezd fokhagyma,
1 kávéskanál egész bors,
egész kömény,
2 babérlevél.
6 főre
elkészítési idő:
20 perc + főzési idő
nehézségi fok:
⭐
főtt sonka
ELKÉSZÍTÉS MÓDJA, MENETE
Előző este áztassuk be a sonkát. Másnap tiszta vízben tegyük fel főni. Amennyiben a sonka nem kötözött, érdemes lazán átkötni, így elkerülhetjük, hogy a főzés alatt szétessen. Hozzáadjuk héjastól a félbevágott hagymát, majd a fűszereket és a bort, és a forrástól számított 2-2,5 órát fedő alatt kis tűzön főzzük. Hústűvel ellenőrizzük, hogy kellőképpen megpuhult-e a hús. Miután megfőtt a sonkánk félretesszük, és hagyjuk, hogy saját levében teljesen kihűljön. Miután kihűlt, megtörölve, lefedve hűvös helyre rakjuk, és legalább fél napig pihentetjük. Amennyiben szívesen főzünk más karakteres jellegű ételeket is, úgy érdemes a főzőlevet félretenni egy későbbi alkalomhoz. Ebben a lében főzhetjük meg a sonkához később a tojásokat is, figyelve, hogy szét ne repedjenek. Tálaljuk frissen reszelt tormával, ropogós házi kenyérrel, illetve ahogy hagyományosan is tették, kaláccsal.
Megjegyzés
Jó tudni a sonka főzéséhez, hogy annyi órán át érdemes a húst főzni, ahány kg-os a sonka.
Az ételszentelés
A húsvéti ételszentelésre a családok kosárban, terítővel betakarva vitték a templomba a szentelni való húsvéti eledelt: sonkát, tojást, kenyeret, kalácsot, bort, szalonnát, kolbászt, sót, tormát, fokhagymát. Minden ételnek jelképes tartalma van: Disznóhús – áldozati állat, Torma – Jézus keserűsége, Kenyér, kalács – Jézus teste, Bor – az Ő vére, Hagyma, fokhagyma, só – gonoszűző, Tojás – élet, Jézus feltámadása.
történet
Húsvéti ünnepkör
A falu népe a templomból hazatérve a böjt után most fogyasztott először húst nyelvünk szépen fejezi ki az ünnepet: húsvét, húst veszünk magunkhoz. A húsvéti ünnepkör virágvasárnappal kezdődött. Ezen a napon a pap barkát szentelt a templomban. A megszentelt barkát minden család a padláson helyezte el, hogy védje a házat a villámcsapásoktól. Hamvazó szerdától 40 napig böjtöt tartottak. A húsételek elhagyásán kívül egyéb tilalmak is érvényben voltak. Ezek közé tartozott mindenféle vigadalom, zene, tánc, sőt még a lakodalom tiltása is. Húshagyókedd napjának elmaradhatatlan gazdasszonyi tevékenysége a fánksütés volt. E nap délelőttjén minden család a szép szalagos fánksütésen szorgoskodott. Nagypénteken mindenki gyászolta a keresztre feszített Jézust. Ezen a napon nem volt szabad dolgozni. A böjtöt szigorúan betartották: egyszer ettek, többnyire sós vízben főtt krumplit, de akkor sem laktak jól. Nagyszombaton a háziasszonyok szalvétába kötöttek egy darab kenyeret, sonkát, főtt tojást és kalácsot. A kis batyut elvitték a templomba, hogy a pap megszentelje. A mise és a feltámadási körmenet után minden családtagnak ennie kellett ezekből az ételekből. Azt szokták mondani, hogy a tyúkoknak is adnunk kell belőle, hogy jó tojók legyenek. Az ifjú házasokról beszélgetve gyakran kérdezgették: „Vajon együtt eszik-e még a húsvéti szenteltet?”A gyerekek a nyuszitól várták a piros tojást, ezért az udvaron szénából elkészített fészekhez répát tettek fizetségként a tojásokért. A legtöbb településen szokás volt húsvét hétfőn a locsolás. A legények vízzel locsolták a lányokat. A gyerekek locsolóverssel járták a házakat. A locsolásért piros tojást kaptak.
Istenkeresés: Peresztegen húsvét vasárnap hajnalban gyülekeznek az emberek a falu határában lévő Kálvária szoborcsoportnál, és még sötétben indulnak imádkozva, énekelve a falu temetőjéig. Mire megérkeznek, megvirrad, és együtt örvendeznek imáikban, hogy Krisztus feltámadott.
