HOZZÁVALÓK
4 db konyhakész fürj,
8 szelet széles és hosszú szalonna,
2 db sárgarépa,
2 db fehérrépa
2 db zeller
2 db vöröshagyma .
A TÖLTELÉKHEZ
6 db főtt füstölt fürjtojás,
6 db nyers fürjtojás,
1 db kisebb méretű vöröshagyma,
10 dkg szeletelt gomba,
1 marék petrezselyem,
1 db zsemle,
2 dl tej,
10 dkg zsiradék,
só, bors, majoránna.
4 FŐRE
ELKÉSZÍTÉSI IDŐ:
70 PERC
NEHÉZSÉGI FOK:
Töltött fürj
ELKÉSZÍTÉS MÓDJA, MENETE
A felaprított vöröshagymát zsíron üvegesre fonnyasszuk a felszeletelt gombával együtt, majd a tejben áztatott zsemlével, a felvert tojásokkal, a szeletekre vágott főtt fürjtojásokkal és a petrezselyemmel alaposan összekeverünk. Töltelékünket ízesítsük egy csípett majoránnával, sóval, borssal. A fürjeket sóval és borssal bedörzsölve fűszerezzük, majd beletöltjük a tölteléket. A fürjeket most két-két széles, hosszú szelet szalonnával burkoljuk be. A töltött fürjeket a felvágott zöldségekre helyezve egy tepsibe rakjuk, és 180 C0-os előmelegített sütőben kb. 35-40 percig sütjük.
A fürj
A fürj a madarak osztályának tyúkalakúak rendjébe és a fácánfélék családjába tartozó faj, Európában és Ázsiában költ. Természetes élőhelye a sík- és dombvidéki mezőgazdasági területek, illetve extenzíven használt vagy parlagon levő rétek. Egy fészekalja 9-13 tojásból áll, melyen 16-17 napig kotlik a tojó. A fürj évente kétszer-háromszor költ. Magyarországon védett faj! A konyhakész fürjhús jellege alapján omlósabb, mint a csirke húsa, melle szaftosabb, enyhén rostos. A fürj húsa az emberi szervezetre mellékhatás nélküli, így fogyasztása során nem áll fent ételallergia kialakulásának kockázata. Asztmásokra kedvező hatással bír. Elősegíti a gyermekek szellemi fejlődését, és csontozatuk erősödését. Elkészítésére számtalan lehetőség adott. A natúr fürjtojás fogyasztása jó hatással van a cukorbetegekre, valamint sikeresen kezelhető a krónikus epehólyag-gyulladás, az asztma, a szívbetegség, és a magas vérnyomás.
történet
Széchényi Zsigmond
A térség (méltán) leghíresebb nemesi főúri családja a Széchényiek voltak. A Széchényi család és a vadászat fogalma a 20. században olvadt végleg össze, hiszen ekkor élt és tevékenykedett a kor egyik legismertebb vadásza, Széchenyi Zsigmond. Kedvenc hobbijának hódolva bejárta az Európai vadászterületeken kívül Afrikát és Indiát is, jelentős zsákmányokkal, gyűjteménykollekcióval térve haza. A trófeagyűjteménye sajnos nem maradt hátra az utókorra, odaveszett a második világháború pusztításában. A fegyver mellett a tollat is ügyesen forgatta, vadászat tematikájú könyveit a mai napig kiemelkedőnek tartják a szakmában.
A 18.-19. század legkedveltebb szórakozása és sportja a vadászat volt, hiszen így úgy tölthettek érdekes és minőségi időt a jó levegőn, hogy közben megőrizhették méltóságukat, valamint a vadászat befejeztével elfogyaszthatták a zsákmányt, átbeszélve a nap legszebb pillanatait, legszebb zsákmányait. Leginkább szárnyasokra vadásztak, vadkacsára vagy szárcsára, de előfordult, hogy a fürjre is, majd az angol szokást követve a rókavadászat is népszerű lett.
A vadászat azonban erre az időre bár továbbra is elsősorban „úri huncuttságnak” számított, már különböző törvényeket hoztak, amelyek a vadvédelemmel és természetvédelemmel voltak kapcsolatosak, nehogy az urak sportja megborítsa a természetes egyensúlyt ember és zsákmánya között. III. Károly már 1729-ben bevezetett olyan törvényt, amely kimondta, hogy mely vadakat tilos vadászni, különös tekintettel a szaporodási időszakokra. Mária Terézia idejében még tovább szigorodtak a vadászati törvények, például meg kellett téríteni a „fölöslegesen” lelőtt állatok értékét.
