HOZZÁVALÓK
6 szelet sertéscomb vagy karaj.
A TÖLTELÉKHEZ
25 dkg darált sertéshús,
2 közepes fej vöröshagyma,
1 csokor petrezselyem,
kakukkfű,
1 marék zsemlemorzsa,
2 tojás,
só.
A SÜTÉSHEZ ÉS PÁROLÁSHOZ
3 evőkanál zsír,
0,5 liter húsleves,
1 evőkanál liszt,
kapribogyó,
kevés borecet (ízlés szerint).
6 főre
elkészítési idő:
1 óra
nehézségi fok:
⭐⭐⭐
Hústekercs sertésből
ELKÉSZÍTÉS MÓDJA, MENETE
Először készítsük el a tölteléket, amihez a hagymát kevés zsiradékon pirítsunk üvegesre, adjuk hozzá a petrezselymet, és jól dolgozzuk össze a többi hozzávalóval. A besózott szép hússzeleteket klopfoljuk vékonyra, majd kenjük meg őket vékonyan a töltelékkel. Ezután tekerjük fel a hússzeleteket, és egy serpenyőben – zsíron óvatosan forgatva – minden oldalát pirítsuk barnára. Ezután öntsük fel a húslevessel, és fedő alatt pároljuk át a hústekercseket, végül adjuk hozzá a lisztet és a kapribogyót, amivel készre forraljuk a mártásunkat. Az ételt ízlés szerint kevés borecettel tehetjük még karakteresebbé.
Szomorú vasárnap
Aradi András zeneszerző egyetlen saját műve a „Szomorú vasárnap” a 20. század harmincas, negyvenes éveiben világhírűvé vált: több ezren váltak öngyilkossá a dal hallatán a második világháború küszöbén, a náci birodalom terjeszkedése, a zsidó üldözések erősödése idején. A dalt több, mint 100 nyelven énekelték azóta. A „Szomorú vasárnap” nevet viseli a dal születéséről, valamint a budapesti zsidó polgárság történetéről szóló híres film is, mely Szabó László mai is fellelhető éttermében játszódik, a második világháború előestéjén. A filmből megtudhatjuk, hogy a hústekercs a polgári konyha kiemelkedő étkének számított, amely akár életet adhatott, és vehetett is el…
történet
Polgárság, szabadkőművesség
Az európai polgárosodás folyamata a korai középkorban kezdődött, s a polgár a francia forradalmat követő átalakulás folyamán lett teljes jogú alanya a polgári vagy civil társadalomnak. A magyar polgár szó német eredetű, XIII. századi átvétel. Kezdettől fogva valamely város teljes jogú lakkosát jelentette csakúgy, mint a Bürger, vagy a bourgeois. Magyarországon a polgárosodás a reformkorban (az 1840-es években) vette kezdetét. Előmozdítója – mivel modern értelemben vett polgárság Magyarországon nem létezett – a birtokos nemesség és nemesi értelmiség volt, amely maga is polgárosodni akart, igyekezett magáévá tenni a polgári értékrendet és életformát. A kialakuló polgári középosztályban nem az önálló vállalkozók és szabad értelmiségiek, sem a reformkori polgárosodó nemesség, sem a városok hagyományos iparos és kereskedő polgársága domináltak, hanem a modern állam és gazdaság differenciálódó igényeinek megfelelően gyorsan növekvő köz- és magántisztviselői, ill. hivatalnoki réteg, valamint a zömében a 18-19. században bevándorolt és asszimilált, túlnyomórészt zsidó és német lakosság.
A Storno család több tagja is szabadkőműves volt. 1717-ben Londonban az Almafához címzett fogadóban alakult meg Anglia Nagypáholya. Az alapítók elhatározták, hogy a társadalomban elősegítik a ráció, a józan ész terjedését, valamint segítik a társadalom elesettjeit. A „szabadkőművesség” elnevezés arra utal, hogy a 17. századi templomépítő „kőművesek” soraikba fogadhattak nem építőmestereket is, hogy a művészeteket és a filozófiát együtt tanulmányozhassák. Olyan világrend építésén fáradoztak, melyet az igazság vezet, mentes a babonáktól és más „káros” eszméktől. A szabadkőművesek jelszava volt a híres „szabadság-egyenlőség-testvériség” fogalom együttes, mely a francia forradalom központi gondolatává vált.
Franciaországban az 1770-es években már több, mint 700 páholy működött.
