HOZZÁVALÓK

A SAVANYÚ MÁJHOZ

25 dkg sertés máj
2 közepes fej vöröshagyma
2-3 gerezd fokhagyma
2 evőkanál zsiradék
majoránna
fűszerpaprika
fél marék liszt
víz
ecet

A GIBANIKÁHOZ

1 kg liszt
5 dkg élesztő
25 dkg zsír
1 db tojás
0,5 l tej

 

A TÖLTELÉKHEZ

1 db nagy, érett spárgatök (2,5-3 kg)
0,5 kg túró
2 fej közepes vöröshagyma
1 evőkanál zsír

bors

12 főre

elkészítési idő:
2 óra

nehézségi fok:
⭐⭐⭐⭐

savanyú májleves

kemencés kenyérrel és gibanikával

horvát menü

nemzetiségeink receptjei

ELKÉSZÍTÉS MÓDJA, MENETE

Savanyú máj

Disznózsírban üvegesre pirítunk hagymát és egy kevés  foghagymát hozzátéve  a  majorannát  is. Ezután hozzáadjuk a vékony darabokra vágott májat. Minél szélesebb az edényünk annál jobb, hisz gyorsabban párolódik, fő és sül a máj. Utána hozzáteszünk édes őrölt paprikát  ráhintünk egy kevés lisztet, hogy besűrűsödjön a szósz. Felöntjük vízzel  és hozzáteszünk sót. Ezután kicsi ecettel savanyítjuk. Egy tál ételünket, mely nem pörkölt állagú, de a levesnél sűrűbb , kemencében sült cipóval tálaljuk.

Gibanika  (tökös-túrós óriástáska)

Először elkészítjük a tésztát, habár elmondások szerint néhányan a tököt előző este már sózás után zsákban felakasztva elkészítették.  A liszthez hozzáadjuk a zsírt, az élesztőt  (melyet előtte langyos tejben cukorral előkeltettünk) ezután hozzátesszük a kevés tejben felkavart egy-két tojást kicsit megsózva. Ezt a masszát addig gyúrjuk, míg mindentől elválik. Ez után hagyjuk  kelni.

A lereszelt tökhöz sót adunk és kicsit  később kifacsarjuk (van aki  előző napi teendővel a kifacsarást megspórolja).  Zsírban hagymát üvegesre pirítunk majd hozzáadjuk a tököt ezután a túrót és a borsot. Ezt a masszát összedolgozzuk és hagyjuk kihűlni. A megkelt tésztát széthúzzuk és egyenlő részekre osztjuk késsel. Egy részt kiveszünk és  kezünkkel még összedolgozzuk, majd kifeszítjük négyzet formájúra. A már kihűlt tölteléket olyan formán helyezzük el, hogy egy 90 fokkal elfordított négyzetet képezzen  az eredeti négyzetben. Ez után a batyut összezárjuk. Megkenjük tojással hogy szép színe legyen. Egy ilyen lapos batyu  kb. 15X15 cm. Ezt az előzsírozott tepsibe rakjuk. Legízletesebbre kemencében fog megsülni. Kitűnő magában is, de az előbb leírt leveses egy tálétel  savanyú máj után is fogyasztható.

 

horvátság térségünkben

Térségünk területén élő horvátok 2 csoportra oszthatók (egyébként a horvátságot 3 nagy csoportra lehet bontani kérdőszójuk szerint a csá, a káj és a sto nyelvjárásúakra). A Fertő partján élő kájkávokra és az Alpok alján élő csákávokra. Ami közös bennük, hogy mindkét csoport Szulejmán  szultán  második Bécs elleni hadjáratát követve (1532)  érkezett vidékünkre.

 

történet

horvát nemzetiségeink

 

Nádasdy Tamás horvát bán, később magyar nádor, az akkori nyugat-Magyarország leggazdagabb ura (Kanizsai Orsolyával kötött házassága révén) 1537-ben telepítette (nem egészen legális körülmények között) szlavón alattvalóit Velika környékéről több Fertő menti faluba, de távolabb is, pl. Lövőre. Pannónia a nap országa, Nádasdy bán (pán-nap) volt mikor akcióját végzi. Később a Kárpát-medencének másik végéről érkeznek horvátjaink. Egyesek a Száva partjáról, mások a Kapela hegy lába alól, a többiek pedig Bosznia nyugati végeiről. Szigorúan papjaikkal, hisz ez a földhöz kötött nép nemigen szerette elhagyni szülőföldjét. Ezek a horvátok az idők folyamán többnyire asszimilálódtak, de a nevek őrzik jelenlétüket. Az mindenesetre biztos, hogy nem fejveszett menekülésről volt szó, hanem gazdasági, politikai megfontolások vezérelték az akkori főurakat, ill. nemes beosztottjaikat.

 Vidékünk a történelem folyamán  kitüntetett helyet foglalt el, hisz nagyon fontos korridor húzódik dél felé, ill. kelet, nyugat irányba. A vertikális kommunikációs irány (Baltikum-Adria) meghatározó volt a lovas népek szempontjából, hisz gyakorlatilag ez volt az egyetlen lovakkal átjárható út, itt az Alpok alján, a mai Kisalföld nyugati szegletében.

Tekintsünk rá a jelen szó jelentésére. A jel magyarul jelet jelent. A jelen már két értelemmel bír. Egy időhatározós és egy helymeghatározós szót. Valamikor a jelen lenni azt jelentette, hogy az ember valóban él és bekapcsolódott a kozmosz szerves tudatos működésébe. Rákapcsolódott a jelre, melynek iránya horizontális és vertikális is volt egyben. Ennek szimbóluma, kifejeződése a kereszt.  A jelen a horvátban szarvast jelent. A csodaszarvas legendáját pedig már a kisgyerekek is fújják…