HOZZÁVALÓK
2 db sárgarépa,
1 db fehérrépa,
3-4 db kisebb karalábé,
1 db kisebb zeller,
1 db kisebb vöröshagyma,
2-3 gerezd fokhagyma,
1 ek. házi fűszerkeverék,
0,2 l tejszín,
0,5 l tejszín,
1 l húsleves (vagy víz),
0,1 l száraz fehérbor (pl.: chardonnay),
só,
fehérbors, kapor,
vaj,
olaj,
0,15 kg pulykamell,
2 db tojás,
kevés zsemlemorzsa.
4 főre
elkészítési idő:
1 óra
nehézségi fok:
⭐⭐⭐
Hegykői tejszínes zöldségleves
kapros húsgombóccal
ELKÉSZÍTÉS MÓDJA, MENETE
A leves elkészítése:
a csíkokra vágott, vagy tökgyaluval lereszelt zöldségeket, vöröshagymát, vajon pirítsuk meg. Fűszerezzük kaporral, sóval, fehérborral, delikáttal ízlés szerint. Tejjel, és húslevessel (vagy vízzel) felengedjük, a zöldségek közel puhulásáig főzzük, fehérborssal ízesítjük, tejszínes habarással sűrítjük, majd kiforraljuk.
Kapros húsgombóc elkészítése:
vöröshagymát pirítunk, pulykahússal ledaráljuk, híg besamel mártással keverjük, kaporral, sóval, fehérborssal, tojással összedolgozzuk. Ha lágy, zsemlemorzsával keményítjük, szaggatás (2-3 cm-es gombócok) kifőzzük. Tetejére kapor olajat csepegtetve tálaljuk!
Hazai Ízek Régiók védjegyes répatermesztés
Hegykői Som János, aki elnyerte a Hazai Ízek Régiók (HÍR) védjegy használati jogát. Jelenleg 100 hektár földterületen történik a termesztés, 1000 négyzetméteres telephelyen a feldolgozás, 25 embernek adva ezzel munkát. A Fertő-tó mentén termesztett sárgarépa immár 200 éve ismert és keresett termék. Az ország különböző tájain termelt sárgarépától abban különbözik, hogy vörösebb színű, édeskésebb, intenzív ízű, hosszú, sima és elágazásmentes. A Fertődi vörös fajta mellett a piaci igényeknek megfelelően rövidebb tenyészidejű, Nanti típusú fajtákat is termesztenek, amelyek szintén igazolják a termőhely kiválóságát. A petrezselyemgyökér ugyanúgy meghálálja a termőhely adottságait, hiszen alaktanilag szép sima, elágazásmentes, élvezeti szempontból pedig erőteljesen fűszeres ízű és illatú.
történet
A híres hegykői zöldségek
A hegykői zöldségtermesztés nagy múltra tekint vissza, így országszerte ismert. A „fertei” földeknek köszönhetően „Hegykői zöldségek” gyűjtőnéven messze földön híressé lett a hegykői zeller, a zöldség (fehérrépa), sárgarépa és a hagyma. Az itt található kertkultúrákat a mai napig jelentősen meghatározza a Fertő-tó közelsége. A Fertő mesterséges visszaszorítása előtt a tó többször kiöntött, így olyan ásványi- és egyéb fontos anyagokat juttatott el a talajba, amely még termékenyebbé tette. A zöldségtermesztés hagyományát viszonylag későn, valószínűleg a beköltöző szerzetesek hatására, a 18. században kezdték el professzionális szinten művelni.
A tradicionális zöldségtermesztés elindítójának egyesek egy ekkor élt kiscenki remetét tartanak, aki a környékbeli asszonyokat tanította, „kertésznőkké” képezte ki őket, míg mások szerint ezt Csetkovics István hidegségi plébános honosította meg a 19. század közepén. A kiscenki remete elindítója lehetett ennek, de igazi zöldségtermelővé e falvak csak később, a 19. század közepe után váltak. A hagyomány alapjait tehát a 18. századra tehetjük, azonban mitől vált mára a zöldségtermesztés ilyen különös szereplővé az itt élők életében?
A 19. század közepére elkezdték a Fertőt megszelídíteni, korlátozták a kiöntésének terét, kisebb árteret engedve neki, valamint felszámolták a legelőket is, hogy zöldségeket tudjanak termeszteni a helyükön. Mindez azonban kevés lett volna, hiszen a legnagyobb földmennyiséget még mindig a bornak tartották fent a földbirtokosok. A 19. század végén azonban a szőlőt elpusztító filoxéra-járvány tombolt, így a kipusztult gyümölcsösök helyére is zöldségeket kezdtek el ültetni. A nagy volumenű külső piacra való termelésre azonban várni kellett a „Nagy Háború” kirobbanásáig, ugyanis a frontokon valamint az Osztrák-Magyar Monarchia nyugati területein, pl. Bécsújhelyen is nagy szükség volt a zöldségre, így Hegykőről is szép számmal kezdtek exportálni.
