HOZZÁVALÓK
80 dkg aszalt gyümölcs (körte, alma, szilva),
0,5 liter tejföl,
10 dkg liszt,
fahéj,
szegfűszeg,
cukor,
citrom,
só.
10 FŐRE
ELKÉSZÍTÉSI IDŐ:
60 PERC
NEHÉZSÉGI FOK:
⭐
Zamatos aszaltgyümölcsleves
ELKÉSZÍTÉS MÓDJA, MENETE
Az előző este vízbe beáztatott aszalt gyümölcsöket átmossuk, a szilvát kimagozzuk, majd hideg vízben felrakjuk főni. Cukorból, citrom levéből, fahéjból és szegfűszegből redukciót készítünk, amit hozzászűrünk a leveshez. Csipetnyi sóval ízesítjük, majd ha a gyümölcsök megpuhultak, tejföllel behabarjuk, készre főzzük és hidegen tálaljuk. Az ízhatást tovább fokozhatjuk soproni borokkal, pl ha az aszalt szilvát nem vízben, hanem Soproni Merlotban, vagy az almát, körtét soproni Traminiben áztatjuk. Fontos megemlíteni, hogy a vörösbort csak a szilvához, míg a fehérbort az egyéb világos gyümölcsökhöz ajánlatos alkalmazni.
Megjegyzés
Ezt a népszerű levest böjti időszakban, legfőképpen nagypénteken szokták fogyasztani. Újkér községben aszalt almából, körtéből, szilvából, míg Völcsejen egyes családoknál csak aszalt szilvából készítették. A leves után mákos tészta, vagy mákos guba került az asztalra főfogásként.
Aszúborok a borvidéken
Az aszú hazájának a Tokaj-Hegyalját tartjuk, de a Fertő környékén előbb készítettek aszút, mint bárhol az országban, például Ruszton, 1524-ben. 1894-es adatok szerint ötszáz hektoliter aszúbort termeltek a soproni borvidéken. A filoxéravész után bekövetkezett fajtaváltással feledésbe merült az aszú jellegű borok készítése, mígnem id. Molnár Tibor (haláláig a borvidék hegyközségi elnöke) egy kicsit talán a véletlennek is köszönhetően készített aszúbort. 1999. október 23.-án szedték le a 0,3 hektár nagyobb részén a zenit fajtájú szőlőt, melynek 28,3 cukorfoka volt. Ebből alkották meg először a háromputtonyos aszúminőségnek megfelelő bort. 2001-ben 31 cukorfokkal sikerült, a különleges év hatputtonyosnak megfelelő aszúbort adott, amely a „MUNDUSvini” elnevezésű, Németországban tartott világversenyen 2004-ben ezüstérmet nyert.
történet
Nagyböjt
1. Orbán pápa vezette be 1091-ben a nagyböjt időszakát, ami hamvazószerdától húsvétvasárnapig tart, emlékezve Jézus Krisztus kínszenvedéseire. Nagyböjt idején tilos volt minden mulatozás, hiszen hamvazószerdával lezárult a farsangi mulatságok ideje, és elérkezett az önvizsgálat, az emlékezés, és a megtisztulás ideje. Hagyományosan tartózkodtak az emberek ez alatt az időszak alatt a húsételektől, azonban akadtak, akik nem csak a kötelező ünnepeken és pénteken, de az egész böjti időben megvonták maguktól. A böjti időszakban leginkább a különböző tésztafélék, illetve aszalt gyümölcsök, zöldségek fogyasztása volt a jellemző.
Rengeteg különböző népszokás kötődik a nagyböjti időszakhoz is. Peresztegen leginkább a csörgetülés hagyománya maradt fenn, ami a nagyhéthez kötődik: amikor a harangok „elmennek Rómába”, ezek a kis talicskaszerű kereplők helyettesítik a harangszót. Csak fiúk csörgetülhetnek minden időpontban, amikor egyébként meg szoktak szólalni a harangok. Végigtolják csörgetülőiket a falun. Pereszteg sopronszécsenyi részén ma is őrzik ezt a hagyományt. Húsvét vasárnap reggel, a mise után pedig indulnak a csörgetülő gyerekek „koldulni”. Ekkor végigjárják a falut, minden házhoz bekopognak, és kis verssel kérik járandóságukat a több napi „munkáért”. A vers így szól: „Szánják meg a szegény csörgetülő gyerekeket egy pár forinttal, egy zsompor tojással, békaszemű garassal! Dicsértessék a Jézus Krisztus!” Persze mindenki örömmel fogadja őket, és igyekszik megköszönni kitartásukat, hogy őrzik a hagyományt. A fiatalok nehezen viselték, hogy hosszú ideig nem mulatozhattak, ezért olyan szokásokat kezdtek el bevezetni, amely megpróbált kicsit teret engedni annak, hogy jól érezhessék magukat. Ilyenek voltak például a karikázó körtáncok, amelyeket a mise után vasárnap megengedtek a falvak.
