HOZZÁVALÓK
14 db közepes nagyságú krumpli,
6 db tojás,
30 dk lecsó kolbász,
10 dk füstölt főtt császárszalonna,
10 dk zsír,
1 nagyobb hagyma,
szalonna,
2 pohár tejföl,
só, őrölt bors.
4 főre
elkészítési idő:
35-40 perc
nehézségi fok:
⭐⭐
Répce menti rakott krumpli
ELKÉSZÍTÉS MÓDJA, MENETE
Krumplit, tojást megpucoljuk. Tepsinket kizsírozzuk, majd laposan felszeljük fele krumplit, hogy elfedje a tepsi alját. Hintünk rá sót, majd a tojásokat is laposan szeljük, ezt is sózzuk. A hagymát kicsit zsíron megfonnyasszuk, ráöntjük a tojásra. A lecsókolbászt és a császárszalonnát laposra vágva rárakjuk. A maradék krumplival az egészet befedjük, megsózzuk, meglocsoljuk 5 dk olvasztott vajjal. Rárakjuk a szalonnát. A tejfölt kis sóval jól összekeverjük, s tetejét beborítjuk vele. Pici borsot szórunk rá.
A csáfordi tőzikés
A térségnek folyóvizei közül az Ikva patak és a Répce folyó a legjelentősebb. A Répce Ausztria területéről lép be Zsira mellett hazánkba, majd Vas megyei kitérő után Répceszemere határában éri el ismét a kistérséget. Innen észak felé veszi az irányt és Agyagosszergény határában lép ki a térségből. A Fertő-táj élővilágának védelme és megőrzése érdekében működik a Fertő-Hanság Nemzeti Park, melynek igazgatósága a sarródi Kócsagvárban működik. 1999-ben a parkhoz hozzácsatolták a Répce-menti területeket. Csáfordjánosfának két természetvédelmi területe van, az egyik a Répceszemere felé vezető út mellett elhelyezkedő 140 év körüli magyar kőrisfák, a másik a tőzikés erdő. A tavaszi tőzike kora tavasszal virágzik, gyönyörű látványt nyújtva az ide ellátogatóknak. A tőzike védett növény, jellegzetességeit a Tőzike tanösvény tábláiról ismerheti meg a kiránduló, emellett betekintést nyerhet az erdő, a Répce folyó életéről. ahol kialakításra került a Tőzike tanösvény.
történet
a Répce malmai
A 19. század végén a Répce mentén minden falunak volt legalább egy vízimalma. 1880 táján épült a Répczeszemerei Műmalom. Az egyik legnagyobb vízparti létesítmény volt a Répce folyó mentén. Hengermalom révén abban az időben a legmodernebb malmok közé tartozott, már elég korán az úgynevezett cilinderszitás rendszert felváltotta a síkszitás berendezés. Ennek köszönhetően még jobb minőségű liszt előállítására volt képes. Alkalmas lett volna villamos áram fejlesztésére is, de sajnos a tulajdonosnak és a falu gazdáinak nem sikerült egyezségre jutniuk. Az államosítást követően sajnos szomorú sorsra jutott az épület. Váratlanul teherautó jelent meg az udvaron, mindent lefoglaltak, a gépeket szétverték és a kohóba szállították. Az erősen megrongált épületet hamarosan lebontották. 1927. február 13.-tól a Répce folyó melletti, jánosfai vízimalom látta el villamos árammal a falut. Ettől kezdve majd húsz évig Velancsics József hengermalma és villanytelepe szolgáltatta Répceszemerében az áramot. A község áramszolgáltatását 1943-ban vette át az Országos Villamosművek Részvénytársaság Kapuvári Távvezetéki Üzemvezetősége.
Csáfordjánosfán sajnos ma már csak a maradványai fellelhetőek a régi vízimalomnak a Répce mellett. A malom mellett futó tanösvény a Répce folyó ágait fahidakon átszelő útvonal, az ártéri területek talán legszebb, természeti értékek tekintetében a legváltozatosabb részleteit mutatja be.
