HOZZÁVALÓK
A KERÉKRÉPA FŐZELÉKHEZ
5 nagy marék megtisztított, lereszelt kerékrépa,
2 gerezd fokhagyma,
1 kisebb vöröshagyma,
Babérlevél,
egész bors, só,
½ liter házi paradicsomlé,
6 dkg zsír,
3 evőkanál liszt,
pirospaprika.
A BIVALYPOGÁCSÁHOZ
50 dkg (vegyes) darált bivalyhús,
2 tojás,
2 zsemle,
1 fej hagyma,
1-2 gerezd fokhagyma,
zsír,
1 evőkanál só,
1 teáskanál mustár,
1 kávéskanál őrölt bors,
2 kávéskanál aprított rozmaring (lehetőség szerint friss),
1 kávéskanál majoránna,
zsemlemorzsa.
6 főre
elkészítési idő:
50 perc
nehézségi fok:
⭐⭐
Paradicsomos kerékrépa főzelék
rozmaringos bivalypogácsával
ELKÉSZÍTÉS MÓDJA, MENETE
Kerékrépa főzelék
A kerékrépát bő vízben feltesszük főni, hozzáadjuk a fűszereket, ízlés szerint sót, a paradicsomlevet. Kb. háromnegyed órán át főzzük. A lisztből, zsírból, pirospaprikából rántást készítünk, belereszeljük a hagymát, fokhagymát, majd a főzelékhez adjuk. Még 10 percig összeforraljuk. Ha gazdagabban szeretnénk, főzzünk bele bátran bármilyen füstölt húst, viszont vigyázzunk, mert a hozzáadott sót ilyenkor csökkenteni kell.
Bivalypogácsa
A zsemlét vízbe (vagy tejbe) beáztatjuk. A préselt fokhagymát és az apróra vágott hagymát a zsíron megdinszteljük. A kinyomott zsemlét az összes hozzávalóval alaposan összedolgozzuk, hogy homogén masszát kapjunk. Megnedvesített kézzel 2 cm magas, 8 cm széles lapos korongokat készítünk, és zsemlemorzsában megforgatjuk. Forró zsírban minden oldalon 5-5 percig sütjük.
Megjegyzés
Megjegyzés: a kerekrépát, tarlórépát Ivánban kerékrépának hívják.
A magyar házibivalyról
A magyar házibivaly őse valószínűleg az indiai vadbivaly, az arnibivaly lehetett. A bivaly első magyarországi említése Erdélyből a 11. századból származik, majd II. Béla király 1138-as dömösi prépostsági adománylevelében szintén szerepelnek bivalyok. Magyarországon a bivalyt a 16. század óta tenyésztik.
történet
a Fertő-Hanság Nemzeti Park
A történelmi Magyarországon 1911-ben 155 192 bivaly élt. Elsősorban a mai Somogy és Zala megye nehezen járható, nedves, sáros területein használták ki munkaerejét. A második világháború előtt még Mezőhegyesen is volt egy értékes bivalytenyészet. A II. világháború utáni évtizedekben a bivaly tenyésztése a Kárpát-medencében szinte teljesen megszűnt. Napjainkban alig néhány tucatnyi állat őrzi a hajdani magyar bivalyállomány emlékét. A bivalytehenek kétharmada a nemzeti parkok területén, főleg a Balaton-felvidéki Nemzeti Park és a Fertő–Hanság Nemzeti Park területén él. A kápolnapusztai bivalyrezervátum Magyarország legnagyobb állományának ad helyet, egyben génmegőrzési feladatokat is ellát. 1999 óta a tenyésztésszervezés feladatát a Magyar Bivalytenyésztők Egyesülete látja el.
Jó szívvel ajánljuk azoknak, akik keresik a megbízható bio élelmiszereket. A bivaly húsa a marhahúsnál több foszfort és vasat tartalmaz, a bivalynak azonban nem csak a húsa ízletes. A teje igazi kuriózum, mert bár nem ad sokat (5-10 liter/nap), de a magas zsírtartalma miatt (6-15%) különleges minőségű tejtermékeket lehet belőle készíteni. A zsírtartalom a laktáció folyamán a tejmennyiség csökkenésével egy időben nő. Nem véletlen, hogy kiváló sajtok alapanyaga: készítenek belőle mozarellát, fetát és cheddar sajtot is.
A bivaly vegyes hasznosítású állat, vagyis húsáért, tejéért, valamint igavonó erejéért tartották. Hazánkban elsősorban igen jó hústermelő képessége jelenti a fő jövedelmet, hiszen egy legelőn tartott választáskori borjú (8-10 hónapos) testtömege meghaladhatja a 300 kilót is. A bivaly marmagassága 150-180 cm. A tehenek tömege 400-800 kg, a bikáké 600-700 kg.
