HOZZÁVALÓK
A HALÁSZLÉHEZ
1 KG KISHAL, 1 KG PONTY
(VAGY MÁS FERTEI HAL)
3 DB HAGYMA
3 DB PARADICSOM
3 ZÖLDPAPRIKA
2 CSERESZNYEPAPRIKA
2 E.K. ZSÍR
1-2 E.K. PAPRIKA
SÓ
A KATTANCSHOZ
1 KG BÚZALISZT
1/2 LITER LANGYOS TEJ
2-3 DKG ÉLESZTŐ
5-6 TOJÁS SÁRGÁJA
CSIPET SÓ
1 DKG CUKOR
KEVÉS ZSÍR VAGY VAJ
A TÖLTELÉKHEZ
12 DKG FŰSZERPAPRIKA
KEVÉS OLAJ, SÓ
6 főre
elkészítési idő:
2 óra
nehézségi fok:
⭐⭐⭐
Fertői halászlé
Kattanccsal
ELKÉSZÍTÉS MÓDJA, MENETE
Fertői halászlé Ómama receptjeiből:
A hagymát szeleteljük fel és zsírban pirítsuk meg. Utána húzzuk le a tűzről, hogy a jól belekevert paprikapor ne legyen keserű.
Kerüljön bele a paprika, a paradicsom, a megpucolt kishalak, és a nagy hal apróléka (fej, uszony), amit annyi vízzel öntünk fel, hogy ellepje. Amíg az alap lé kb. egy órán át közepes tüzön fő, készítsük elő a pontyszeleteket: irdaljuk be, szeleteljük és sózzuk. Az elkészült alaplevet törjük át szitán, majd az így nyert sűrítményt öntsük fel annyi vízzel, hogy 1,5-2 liter levesünk legyen. Ebbe kerülnek az előkészített halszeletek. Lassú tűzön (kb. 15 percig) főzzük, ízlés szerint sóval, házi fűszerkeverékkel, erős paprikával tovább ízesítjük.
Paprikakarikákkal díszítsük.
Kattancs (paprikás kalács):
1 dl langyos tejhez hozzáadjuk az élesztőt és a cukrot, majd összekeverjük, megfuttatjuk. Lágy tésztává gyúrjuk össze 4 dl langyos tejjel, 1 kg liszttel, zsírral vagy margarinnal és egy kis kávéskanál sóval. Addig dagasztjuk, amíg a tészta hólyagos nem lesz. Langyos helyen fél óráig kelesztjük, majd vágódeszkán kb. 3-5 cm vastagságúra nyújtjuk. Kenjük meg zsírral, szórjuk rá a ledarált piros fűszerpaprikát (édes paprikát), majd sózzuk. Feltekerjük – hasonlóan a mákos kalácshoz – a tetejét megkenjük kevés tojással, majd beletesszük az előmelegített, kizsírozott sütőbe és 180-200 fokon sütjük 40-50 percig, de ez változó lehet, sütőtől függ.
történet
A Fertei halászok
A Hanság a Kárpát-medence egyik legnagyobb vízi világa volt. A halászoknak nagy becsületük volt Sopronban külön utcában laktak (Halász utca). Napjainkban, három évszázaddal a lecsapolás megkezdése után, az egykori gazdag vízi világnak csak szerény maradványai vannak meg. A halfajok közül leggyakoribb a ponty (nyurga ponty), csuka, harcsa, süllő, kárász, compó és a keszegfélék.
A fertei halászokról többen feljegyezték, hogy szárazon is halásznak. „Amikor északi szél támad, amely a vizet a partok felé nyomja, a hullámok a halakat is magukkal sodorják. Ezek a halak a sekély vizben „elülnek”, , gyakran a levegőben „röpülnek” vagy az iszapban vergődnek. Halász ezeket puszta kézzel vagy tapogatóval fogja össze. Ha jó volt a fogás, Bánfalváról jöttek a „fischerek” , akik Bécsbe szállitották a halat. A fischer minden vasárnap délután fizetett a mesternek. A halászok külön élték a maguk életét. A kocsmában törzsasztaluk volt, amely fölöt lógott a háromnegyed méter hosszú csónak, hal és a csutora. A törzsasztalukhoz más, mint halász nem ülhetett. Élelem miatt nem aggódtak hal volt bőven. Csak kenyérről és borról kellett gondoskodniuk. Náddal tüzeltek, kondérjaikban főzték a paprikást vagy nyárson sütötték a halat. Ma a Fertő-tó magyar oldalán természetvédelmi okokból halászatot nagyon szűk keretek közt folytathatunk, a horgászat engedélyezett.
