HOZZÁVALÓK
2 evőkanál sertészsír,
1 közepes db vöröshagyma,
1 közepes db paprika,
25 dkg sertésmáj,
25 dkg sertéshús (comb, lapocka),
3 kávéskanál majoránna,
2 kávéskanál kakukkfű,
2 db babérlevél,
frissen őrölt bors, ízlés szerint,
2 gerezd fokhagyma,
2 közepes db paradicsom,
2 evőkanál fűszerpaprika,
2 dl száraz vörösbor,
2 dl víz.
2 FŐRE
ELKÉSZÍTÉSI IDŐ:
45 PERC
NEHÉZSÉGI FOK:
Sertéshúsos resztelt máj
soproni kékfrankossal
ELKÉSZÍTÉS MÓDJA, MENETE
A vöröshagymát finomra vágjuk, és egy evőkanál zsíron megpirítjuk. A paprikát kicsumázzuk és kockára vágjuk, hozzáadjuk a hagymához, és addig pirítjuk együtt, amíg kissé össze nem esik. Ezután jöhet bele a csíkokra vágott sertéshús, majd rövid pirítás után a megtisztított és ugyancsak csíkokra vágott máj. Borsozzuk, kakukkfűvel, majoránnával és babérlevéllel ízesítjük, viszont a sót (és az ételízesítőt is) felejtsük el, különben megkeményedik! Addig pirítjuk, amíg szépen meg nem sül a máj külseje. Lehúzzuk a tűzről, megszórjuk a paprikával, belereszeljük a fokhagymát, elkeverjük, és felöntjük a borral. Addig főzzük, amíg az alkohol el nem párolog, majd hozzáadjuk a paradicsomot és 1 dl vizet. Ezután jön a beforralós játék: ha a szaft nagyon besűrűsödik, akkor öntünk még hozzá egy keveset a vízből és újra sűrűre főzzük, és így tovább, amíg a hús és a máj teljesen meg nem puhul. Csak a legvégén sózzuk, főtt krumplival tálaljuk.
Disznótor
A lakodalmat, a búcsút gyakran disznóölés is megelőzte. A disznót szalmával pörzsölték, majd tisztítás után fogason bontották szét. Délben általában hússal vegyített sült májat ettek, melyet öntöttvas lábasban készítettek el. Vacsorára megfőtt a húsleves, a toros káposzta és elkészült a sült hús is. Az
elengedhetetlen véres hurka mellett májas hurkát, kenőmájast és préshurkát is készítettek. A húsokat füstöléssel, zsírba lesütéssel tartósították. A rokonok mindig vittek kóstolót egymásnak, amit aztán ők is visszakaptak.
történet
A soproni kékfrankos
Sopron környékén egészen az 1800-as évek végéig a fehér szőlő volt az uralkodó, míg meg nem jelent az egész Európában pusztító filoxéra. Sopronban 1890. július 24-én jelentették be a filoxéravészt, majd következett a peronoszpóra. Ekkor került az új telepítésekkel előtérbe a kékfrankos szőlő telepítése.
A Soproni Történelmi Borvidék legjellegzetesebb fajtája a kékfrankos, amely Magyarország legelelterjedtebb vörösbort adó fajtája is, pedig még az eredetében sem vagyunk biztosak. A szakirodalom szerint származhat Franciaországból, Portugáliából, vagy keletről, a Kaszpi-tenger térségéből. 1923-ban hoztak ilyen néven bort forgalomba, a soproni kékfrankos elnevezéssel a harmincas években találkozhattunk először. A „Sopron, a kékfrankos fővárosa” szlogent 2003-ban védette le a Soproni Borvidék Hegyközségi Tanácsa.
Jó klónválasztással, drasztikus hozamkorlátozással, odafigyeléssel nagyon szép borok születhetnek a belőle. A kékfrankost az intenzív, friss, piros bogyósgyümölcsök illatjegyei jellemzik: cseresznye, meggy és földiszeder. Ízében is ezek dominálnak, némi feketeborssal kiegészítve. A bor fő gerincét a szép savak alkotják. Elsősorban könnyebb, grillezett sertésételekhez, paprikával készült szárnyasokhoz és gouda típusú sajthoz illik kiválóan.
