HOZZÁVALÓK
A TÉSZTÁHOZ
10 db tojásfehérje,
30 dkg kristálycukor,
35 dkg darált dió vagy mandula.
A KRÉMHEZ
20 dkg vaj,
20 dkg porcukor,
12 dkg darált dió vagy mandula,
vanília,
rum,
1 ek citromlé.
6-8 FŐRE
ELKÉSZÍTÉSI IDŐ:
3 óra
NEHÉZSÉGI FOK:
Esterházy-torta
az eredeti recept
ELKÉSZÍTÉS MÓDJA, MENETE
A tésztához a tojáshabot a kristálycukorral kemény habbá verjük, amelyhez végül óvatosan hozzákeverjük a darált csonthéjasokat. Az elkészült masszából átlagos méretű (23-25 cm) átmérőjű 6 darab kerek tortalapot sütünk.
A krémhez a cukorból kevés víz hozzáadásával cukorszirupot készítünk, amit citromlével ízesítünk. A vajat a dióval / mandulával habosra keverjük és hozzáadjuk a kihűlt sziruphoz. Rummal, vaníliával ízesíthetjük. A jól kihabosított krémmel kenjük meg a lapokat és a torta külsejét is. Tetejére fehér fondan kerüljön, amit csíkozzunk be pókhálóformára az olvasztott csokival.
Eszterháza, a magyar „Versailles”
„Amit a császár megtehet, azt én is megtehetem!” E mondat jegyében épült fel az ország legnagyobb és legfényűzőbb barokk-rokokó kastélya a Fertő-tó nádrengeteggel szegélyezett lápos, vadban gazdag vidékén.
Magyarország főnemesi családjai európai történetet írtak politikai, katonai és kulturális szempontból egyaránt. A család legendás alakja I. „Fényes” Miklós herceg, Eszterháza megépítője. Az „Eszterházi tündérvilág” az 1770/80-as években éri el csúcspontját: Haydn zenéje és számos művész közreműködésével rendezett ünnepségek közepette – amelyek egyikére Mária Terézia is ellátogat – „Fényes” Miklós létrehozza a „magyar Versailles”-t. 1778/79-ben 1200 saját katonájával tábornagyként háborúskodik II. József császár mellett Bajorországban, ezért a császár a hercegi rangot a család minden tagjára kiterjeszti.
történet
Főúri lakoma
Lássuk, hogy egy 17. századi főúri lakodalmon mire számíthatott a násznép. Az esküvő megszervezésének csak kisebbik részét tette ki a meghívottak összeírása és a levelek kiküldése, bár egy olyan nagy és tekintélyes családnál, mint az Esterházyak, már ez is sok időt és energiát felemésztett. A szűk családon kívül (ami már önmagában hatalmas volt) meg kellett hívni a környék urait, a fölbirtokán élő nemeseket, tisztviselőket, egyházi személyeket is. Az ültetési sorrend megszerkesztése különösen időigényes volt, mert az esetlegesen egymással torzsalkodó urakat, vagy családokat messze kellett ültetni egymástól. A rangokra és méltóságokra nagyon oda kellett figyelni, hogy egy kisebb rangú urat ne ültessenek egy püspök, vagy egy császári követ mellé.
Erre az időre már elterjedtek a szakácskönyvek és feljegyezték az étrendeket is, így elég pontos képünk van arról, hogy milyen ételeket fogyasztottak egy-egy főúri lakoma alatt. Mivel frissen házasodottakat ünnepeltek, különlegességeket kellett készíteni a társaságnak, ezért külföldi, elsősorban francia és olasz szakácskönyvekből válogattak.
A legkedveltebb ételek közé a vadhúsok tartoztak, ami kifejezte a gazdagságot, valamint a különleges tengeri halak, illetve az osztriga. Kedvelt étkek voltak a különböző kocsonyák, a töltött hattyú vagy a sült páva. Az esküvői lakoma középpontjában természetesen megjelentek a torták is. Ez a pompa, és ez a főúri világ ihlette ezt a receptet, amelyet megannyi titok övez, és ma is visszarepít bennünk az Esterházyak tündérvilágába.
