TÉGLÁS EDIT

kézműves lekvár, chutny, zöldségkrém készítő 

A befőzést terápiának éli meg. Úgy véli, nincs annál megnyugtatóbb, mint a lekvárt a fazékban kavargatni. Előre eltervezni, hogy mi kerül a fazékba, milyen fűszerrel fogja majd megbolondítani. A tervezéstől a megvalósulásig, minden percét élvezettel éli meg. Ha a gyümölcs leszedésre került, indulhat a munka. És kezdetét veheti az ötletelés. Mi kerüljön bele…mivel fűszerezze….mivel édesítse?

Az ötletet a tett követi, és már bele is veti magát a munkába. Gyümölcsöt pucol, darabol, turmixol, fűszerez, és fakanalat ragad. Aztán jöhet a keverés-kavarás, kóstolás és szagolgatás, legvégén üvegbe zárás. Minden egyes gyümölcs, ami a kertjében megterem hasznosításra kerül. Embereket élelemmel ellátni felelősség, ő pedig kényeztetni szeretné azokat, akik valamilyen úton módon az útjába kerülnek.

Edó hiszi, hogy akkor tudunk igazán jóban lenni önmagunkkal, ha olyasmit csinálunk, amit örömmel és igazi szenvedéllyel tudunk végezni. Számára a gasztronómia, és legfőképpen a lekvárfőzés számít ilyen tevékenységnek. Szeret kétkezi munkát végezni, jó érzéssel tölti el, ha látja, hogy a munkájának látszata, kézzel fogható, ízzel érezhető, szemmel látható eredménye van. Az illatok, az ízek, a fűszerek feltöltik és energiát adnak számára.